Támogatónk az
MME Logó
internetes reklám banner hirdetés
 
hortobágyi madárpark
2010 a fecskk ve

Mindhrom fecskefajunk bajban van!

A Magyarorszgon fszkel hrom valdi fecskefaj: a fsti fecske, a molnrfecske s apartifecske hossz tv vonul, vndorlsi tvonalaik tszelik a Szahart, ismert telel terleteik Kzp- s Dl-Afrikban vannak. Haznkban a legveszlyeztetettebb partifecskk llomnycskkense ves viszonylatban akr 20% (!) is lehet, de a fsti s a molnrfecsk is 5-7% kztt mozog. Az szi s tavaszi vonuls, illetve a telel terleten tlttt hnapok alatt a madarakat r negatv hatsok jelents rsze kzvetlenl vagy tttelesen idjrsi anomlikkal: viharokkal, napokig-hetekig tart hvs, csapadkos idszakokkal vagy ppen ellenkezleg, szrazsggal, s az ebbl kvetkez tpllkhinnyal fgg ssze:

Fsti fecske:

  • jellegzetes, fell nyitott srfszkeit elssorban istllk, jszgllsok, mezgazdasgipletek estl vdett rszeire pti;
  • a faj ersen ktdik az llattartshoz;
  • cskken llattarts miatt (kevesebb a tpllk a fikaetetsi idszakban) elnptelened kolnik;
  • kzvetlen emberi pusztts s zavars a fszkeknl;
  • rendkvli idjrsi krlmnyek a fszkel terleten;
  • vonulsi, telelsi s tpllk problmk.

Molnrfecske

  • jellegzetes, zrt, csak egyetlen bebv nylssal elltott srfszkeit kevss vidkies krnyezetben, akr nagyvrosok panelhzainak estl vdett rszeire pti;
  • sokkal kevsb ktdik kzvetlenl az llattartshoz, a leginkbb vrosiasodott fecske fajunk;
  • tpllkozsi problmk;
  • sr fszekpt anyag gyjtsi problmk a vrosok tlnyomrszt beton, aszfalt s trburkolat fedte krnyezetben;
  • fszkelhely problmk a modern felletkezels pleteken;
  • fszkek leverse vagy a fszkels megakadlyozsa a vrosi pleteken;
  • kzvetlen emberi pusztts s zavars a fszkeknl;
  • rendkvli idjrsi krlmnyek a fszkel terleten;
  • vonulsi, telelsi, s tpllk problmk;
  • nincsenek adatok a pontos telelsi terletrl..

Partifecske

  • maga vjta 30-80 cm hossz fszekregeit folypartok, homokbnyk fggleges oldalba kszti;
  • telepesen fszkel, egy-egy alkalmas helyen akr tbb ezer pr is;
  • cskken fszkelhelyek s -telepek;
  • tpllkozsi problmk;
  • jelents illeglis emberi pusztts s zavars;
  • egyre jelentsebb rka, nyest, vndorpatkny ragadozs;
  • rendkvli idjrsi krlmnyek a fszkel terleten;
  • vonulsi, telelsi s tpllk problmk;
  • a hrom fecskefaj kzl a partifecske a legfenyegetettebb;
  • nincsenek adatok a pontos telelsi terletrl.

Elindult az orszgos fecskevdelmi program s lakossgi fecske adatbzis

A gylekez vagy ton lv madrtmegeket r szlssgek akr tbb millinyi egyed pusztulst okozhatjk, s mivel gy tnik, hogy a klmavltozs hatsra a megszokottl eltr idjrsi jelensgek gyakoribb vlnak, az rintett fajok llomnyai egyre kevss tudjk kiheverni ezeket a negatv hatsokat. A cskken tendencit ersti, hogy az eurpai - s magyar - klt terleteik krnyezeti viszonyai jelentsen talakultak, kedveztlenebb vltak szmukra az elmlt vtizedekben. Ezrt az MME a 2010. v madaraiul a fecskket vlasztotta, melynek keretben hossz tv fecskevdelmi programot indtunk azzal a cllal, hogy trsadalmi szinten elterjesszk a gyakorlati fecskevdelmi megoldsokat, s a www.fecskefigyelo.mme.hu oldalon (elksztse folyamatban van) a lakossgot is hvjuk, hogy kapcsoldjon be az orszgos fecske adatbzisba trtn adatgyjtsbe 2010. tavasztl.


A legfontosabb krds - Mit tehetnk mi?

Mivel a fecskellomnyok cskkenst okoz lhely talaktsok s a klmavltozs negatv hatsait az egyes ember kzvetlen beavatkozssal nem tudja befolysolni, a legfontosabb cl a kltsi siker, a kirepl fikk szmnak nvelse. Ebben egyni akcikkal s trsadalmi sszefogssal mr valdi elrelpst rhetnk el, ezrt az MME a hossztv fecskevdelmi program 2010-es elindtsakor a honlap fecskevdelmi eszkzk oldalain rszletesen kidolgozott eszkzkkel s mdszerekkel segti s hvja a madarak vdelmrt tenni akar embereket.

Elfordulnak olyan helyek s helyzetek, ahol s amikor a fecskefszkek jelenlte olyan egszsggyi, kztisztasgi kockzatot jelent, hogy a madarakat tvol kell tartani. Nagyon fontos, hogy ilyenkor csak a madarak kmlett s a termszetvdelmi szablyozst szem eltt tart ”puha” megoldsokat alkalmazzunk, s mestersges molnrfecske telepek kihelyezsvel ellenslyozzuk az lhelyvesztst.

Tovbbi rszletek az MME honlapjn: www.mme.hu

Forrs: www.mme.hu