Füstifecske >

Mindhárom fecskefajunk bajban van!

A Magyarországon fészkelő három valódi fecskefaj*: a füsti fecske, a molnárfecske és a partifecske hosszú távú vonuló, vándorlási útvonalaik átszelik a Szaharát, ismert telelő területeik Közép- és Dél-Afrikában vannak. Hazánkban a legveszélyeztetettebb partifecskék állománycsökkenése éves viszonylatban akár 20% (!) is lehet, de a füsti és a molnárfecskéé is 5-7% között mozog. Az őszi és tavaszi vonulás, illetve a telelő területen töltött hónapok alatt a madarakat érő negatív hatások jelentős része közvetlenül vagy áttételesen időjárási anomáliákkal: viharokkal, napokig-hetekig tartó hűvös, csapadékos időszakokkal vagy éppen ellenkezőleg, szárazsággal, és az ebből következő táplálékhiánnyal függ össze:

Füsti fecske:

• jellegzetes, felül nyitott sárfészkeit elsősorban istállók, jószágállások, mezőgazdasági épületek esőtől védett részeire építi;
• a faj erősen kötődik az állattartáshoz;
• csökkenő állattartás miatt (kevesebb a táplálék a fiókaetetési időszakban) elnéptelenedő kolóniák;
• közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési és táplálék problémák.

• sár fészeképítő anyag gyűjtési problémák a városok túlnyomórészt beton, aszfalt és térburkolat fedte környezetében;
• fészkelőhely problémák a modern felületkezelésű épületeken;
• fészkek leverése vagy a fészkelés megakadályozása a városi épületeken;
• közvetlen emberi pusztítás és zavarás a fészkeknél;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési, és táplálék problémák;
• nincsenek adatok a pontos telelési területről..

• egyre jelentősebb róka, nyest, vándorpatkány ragadozás;
• rendkívüli időjárási körülmények a fészkelő területen;
• vonulási, telelési és táplálék problémák;
• a három fecskefaj közül a partifecske a legfenyegetettebb;
• nincsenek adatok a pontos telelési területről.

Elindult az országos fecskevédelmi program és lakossági fecske adatbázis

A gyülekező vagy úton lévő madártömegeket érő szélsőségek akár több milliónyi egyed pusztulását okozhatják, és mivel úgy tűnik, hogy a klímaváltozás hatására a megszokottól eltérő időjárási jelenségek gyakoribbá válnak, az érintett fajok állományai egyre kevéssé tudják kiheverni ezeket a negatív hatásokat. A csökkenő tendenciát erősíti, hogy az európai - és magyar - költő területeik környezeti viszonyai jelentősen átalakultak, kedvezőtlenebbé váltak számukra az elmúlt évtizedekben. Ezért az MME a 2010. év madaraiul a fecskéket választotta, melynek keretében hosszú távú fecskevédelmi programot indítunk azzal a céllal, hogy társadalmi szinten elterjesszük a gyakorlati fecskevédelmi megoldásokat, és a www.fecskefigyelo.mme.hu oldalon (elkészítése folyamatban van) a lakosságot is hívjuk, hogy kapcsolódjon be az országos fecske adatbázisba történő adatgyűjtésbe 2010. tavaszától.

A legfontosabb kérdés - Mit tehetünk mi?

Mivel a fecskeállományok csökkenését okozó élőhely átalakítások és a klímaváltozás negatív hatásait az egyes ember közvetlen beavatkozással nem tudja befolyásolni, a legfontosabb cél a költési siker, a kirepülő fiókák számának növelése. Ebben egyéni akciókkal és társadalmi összefogással már valódi előrelépést érhetünk el, ezért az MME a hosszútávú fecskevédelmi program 2010-es elindításakor a honlap fecskevédelmi eszközök oldalain részletesen kidolgozott eszközökkel és módszerekkel segíti és hívja a madarak védelméért tenni akaró embereket.

Előfordulnak olyan helyek és helyzetek, ahol és amikor a fecskefészkek jelenléte olyan egészségügyi, köztisztasági kockázatot jelent, hogy a madarakat távol kell tartani. Nagyon fontos, hogy ilyenkor csak a madarak kíméletét és a természetvédelmi szabályozást szem előtt tartó "puha" megoldásokat alkalmazzunk, és mesterséges molnárfecske telepek kihelyezésével ellensúlyozzuk az élőhelyvesztést.

További részletek az MME honlapján: www.mme.hu

Forrás: www.mme.hu