Állatok Világnapja a kókai óvodában

Az állatok világnapja 1931-ben született meg. Eredetileg a vadon élő állatokra hívta fel a figyelmet, ma inkább a háziállatok szerepe dominál az ünnepen. Eredeti időpontja október 4-e, Assisi Szent Ferenc halálának évfordulója. Szent Ferenc az állatok védőszentje, aki a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük.

Az állatok világnapjának alapelve, hogy az állatok boldogabbá teszik életünket, segítőtársként és barátként gazdagítják mindennapjainkat. Az ünnep célja, hogy az ember és állat közötti barátságot erősítse, valamint felhívja a figyelmet az együttélés fontosságára.

Ebből az alkalomból tartottunk egy kis előadás-bemutatót a kókai óvodában a gyerekek nagy örömére. Láthattak testközelből lovat a kiscsikójával, pónilovat, törpenyulakat, tengerimalacokat, gerléket és díszgalambokat Török István tagtársunk és Gyenes József jóvoltából. Segítőkészségüket, hozzáállásukat ezúton köszönöm.

Munkacsoportunk egyik célja, hogy a gyerekekkel megismertessük a körülöttünk lévő állat és növényvilágot, a természet szépségeit és felhívjuk figyelmüket a környezet- és természetvédelem fontosságára, hiszen közülük kerülnek ki remélhetőleg a jövő természetvédői.
KL.

III. Kókai Fecskehajtó, I. Magyar Folk és Blues Fesztivál

Szeptember 5-én szombaton a fesztivál árnyékában, az MME- sátorban népszerűsítettük a kiemelten közhasznú társadalmi szervezet, a hazai és a nemzetközi természetvédelemben betöltött szerepét. Több százan keresték fel bemutatóhelyünket a kedves érdeklődők, ahol az ingyenes tájékoztató kiadványok mellett adományért, egy igényes tűzzománc kitűzőt, vagy egy Magyarország madárhangjait bemutató CD-t kaptak cserébe. Az oktatóplakát segítségével pedig a kertekben előforduló madárfajokat ismerhették meg. Adományaikat köszönjük!

Nyári természetvédelmi táborok

Júliusban Csákyné Juhász Zsuzsa által rendezett tábor egyik délelőttjén, a Varga-hegyen lévő mesterséges madárodú telepet kerestük fel. A gyalogtúrát a nagy hőség, árnyékban pedig a szúnyogok hada nehezítette. Igyekeztünk az út során látott fákról, virágokról, lepkékről, madarakról minél több információt közölni a gyerekeknek.

Az odúkból már kirepültek a fiókák, de néhányat a védett kisemlős, a mogyoróspele foglalt el a gyerekek nagy örömére. A gyalogtúra során láttunk egerészölyvet, harkályt, tengelicet, füsti és molnárfecskét, tövisszúró gébicset, boglárka lepkéket, atalanta lepkét, szarvasbogarat. A crosspályánál néhány gyurgyalagot is megcsodálhattunk, amint könnyedén, sólyomszerűen repülve rovarokra vadásztak. A löszdomb legmagasabb pontját megmászva, pedig az alattunk elterülő tájban gyönyörködhettünk.

Augusztus 3-án és negyedikén szintén résztvettünk egy táborban, ami Gyuricza Anita szervezésében zajlott. A kókai vadászház és a Felső-Tápió patak közötti területen madárbefogó hálókat állítottunk fel, mintegy 100 méter hosszúságban. A hálóállításban segédkező gyerekek derekasan állták a szúnyoghadak támadását. A hirtelen jött sötétség miatt másnapra maradt néhány háló felszerelése. Reggel 7órára, mire megérkeztek a táborlakók, már az első hálóellenőrzést is megejtettük. A gyerekek érdeklődéssel hallgatták Benei Zsolt madárgyűrűző előadását a gyűrűzés jelentőségéről és a madárvonulásról. Közben óránként ellenőriztük a befogóhálókat.

Néhány óra alatt 7 madárfaj 28 egyede kapott a lábára jelölőgyűrűt. Többek között testközelből volt látható a vörösbegy, a csilpcsalp füzike, a feketerigó, az énekes rigó, a vaskoscsőrű meggyvágó, a széncinege, a barátposzáta, és mintegy megkoronázva a gyűrűzést, a környékünkön ritka nagyfülemülét is sikerült megfogni. Természetesen a gyűrűzés és az adatok felvétele után, minden madár visszanyerte szabadságát.

Ebéd előtt, a Műv. Ház udvarán madárodúkat készítettünk. Az ügyesebb fiúk fareszelővel igazították a méretre szabott deszkákat, néhányan a szögelést és a csavarozást is kipróbálhatták. A lányok a kész odúk festésében segédkeztek, közben ismereteket szerezhettek az odúlakó madarakról, megtelepítésükről stb.. Az elkészített fészekodúkat a tábor végén hazavihették a szerencsésebbek.

4-én reggeli után kerékpárral felkerestük a Felső-hegyi gyurgyalagtelepet, ami a NATURA 2000-es égeres galériaerdő mellett található. A telep szélénél álló tájékoztató tábla előtt, néhány szóban bemutattam e fokozottan védett madárfajunkat, röviden ismertettem fészkelésmódját, táplálkozási szokásait, vonulási útvonalát. Rövid zápor zavarta meg az előadást. A zivatar elől a közeli pincék egyikének eresze alatt kerestünk menedéket. A zápor amilyen gyorsan érkezett, olyan gyorsan tovább is állt, így folytathattuk utunkat a felfrissült levegőben a hajdani dohánypajták melletti földúton a következő állomás, a Beregkút felé. Közben egy nagykócsag szállt át felettünk méltóságteljesen, valószínű, hogy a közeli tarlóra igyekezett táplálkozni. Táplálékában rovarok, csigák, gyíkok, pockok és mezei egerek is  szerepelnek.

A Beregkútnál rövid pihenő és erőgyűjtés után, a crosspályáig kerekeztünk. Itt szintén láthattunk néhány gyurgyalagot és tövisszúró gébicset. Azt is megtudhatták az érdeklődők, hogy 25-30 évvel ezelőtt milyen védett növény és állatfajok fordultak elő ezen a löszdombon. A tízórai elfogyasztása után felmentünk a dombtetőre, a messzi távolban a Mátra-hegység volt látható. A nézelődés és pihenő után visszatértünk a Művelődési Házba ahol ebéddel várták a szervezők a megfáradt vándorokat.

Számunkra ezzel befejeződött a tábori jelenlét, remélem, hogy a jövőre sok ismerős arccal találkozunk ismét. Talán néhányan kedvet kaptak ahhoz, hogy jobban megismerjék Kóka természeti értékeit és tudatos természetvédőként az MME kókai munkacsoportját erősítsék.

Füsti-és molnárfecske fészkelőállomány felmérés Kóka területén

A munkacsoport ez évi programjában szerepelt a füsti és a molnárfecske fészkelőállomány felmérése Kóka területén. Ilyen irányú felmérést először 1987-ben végeztünk, azóta sem került rá sor.

Az MME minden évben megválasztja az év madarát, általában olyan fajt, amelynek állománya valamilyen oknál fogva (környezetszennyezés, táplálkozási viszonyok megváltozása, időjárás, élőhelyek megszűnése, stb..) csökkenőben, visszaszorulóban van. A 2010-es év a ”fecskék éve” lesz. Ezeknek a felméréseknek az a célja, hogy megállapítsuk a jelenlegi állománynagyságot, összehasonlítsuk az előző évek adataival, megpróbáljuk feltárni azokat az okokat amelyek a madarak csökkenését okozzák. Ezekután védelmi intézkedéseket dolgozzunk ki és ráirányítsuk a figyelmet az adott fajra (tv, rádió, újságok, internet).

A fecskéink élőhelyei beszűkültek, egyre kevesebb háznál tartanak állatokat (tehén, ló, szarvasmarha, sertés, birka) a táplálékul szolgáló rovarok száma is csökkent és a fészkelési lehetőségek is megváltoztak (istálló, disznóól). A tavalyi nyárvégi hideg időjárás megtizedelte a magyar fecskeállományt. Becslések szerint több 100 ezer példány pusztult éhen a lehűlt időben, mert nemvolt elég táplálékul szolgáló rovar. A helyi TSZ átalakulásakor, (az 1990-es évek elején) megszűnt a szarvasmarhák tartása és az utólsó kókai magángazdálkodó is beszüntette a legeltetést.

A felmérést kettő tagtársunk vállalta, Suri Ferenc és Dékány  Dávid. Minden elismerésem az övéké, mivel fáradságot nem ismerve, a júliusi hőségben napi két alkalommal, a reggeli és a késő délutáni órákban járták a falu utcáit és írták az adatokat. A mintegy 30 órás munka eredményeként megismerhettük hogyan alakult 22 év elteltével a kókai fészkelőállomány. Arról is ismeretet szereztünk, hogy hányan foglalkoznak még a faluban állattartással, mennyi az istállók, ólak száma, ami a fecskék állománynagyságát befolyásolja. Aktivistáink 247 lakott és 291 lakatlan molnárfecske fészket találtak. A lakott füsti fecske fészkek száma 88, a lakatlan fészkeké pedig 51db. volt. Összehasonlításképpen 1987-ben a lakott molnárfecskefészkek száma 376 db., a füsti fecskefészkek száma pedig 110 volt.

Terveink szerint a felméréseket a következő években is elvégezzük, talán majd több tagunkat is betudjuk vonni ebbe a feladatba. Itt szeretnék köszönetet mondani a kókai lakosok segítőkészségének, ami valamelyest könnyített tagtársainknak a munka elvégzésében. A jövőben a helyi újságban tájékoztatni fogjuk a lakosságot a felmérés időpontjáról.
KL.

Gólya road show a Tápió-vidéken

Idén is megrendezésre került a Gólya road show a Tápió vidéken június 7 és 14-én az MME, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Tápió Természetvédelmi Egyesület szervezésében. A Tápió vidék településeit körbejárva minden aktív gólyafészekben meg lettek gyűrűzve a fiókák. A nyilvános programon bárki részt vehetett és a lehozott kisgólyákat meg lehetett simogatni.

A gólyákról és madarakról feltett kérdésekre Benei Béla gyűrűző szakember válaszolt aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik madárgyűrűzés területén és a daruskocsi segítségével a fészekben is meg lehetett csodálni a madarakat. Mindkét vasárnap a gyönyörű napsütötte időben nagyszámú érdeklődő követte a daruskocsit fészekről fészekre. A gólya road show nagyszerű program felnőttnek és gyereknek egyaránt!

Kókai falunap 2009

2009-ben a helyi csoport is résztvett a kókai falunapon május 30-án. A változékony esős-napos idő ellenére sok érdeklődő jelentkezett és megismerhette munkánkat. Szórólapokkal, plakátokkal és madárdallal készültünk, hogy megfelelő információt nyujthassunk a vendégeknek. A sátorban ízletes lencsegulyás készült ami Török Csaba és Pozsgai Jani érdeme.