 |
A gyurgyalag hangja: |
Madárvideók: |
Búbosbanka |
 |
Nagy fakopáncs |
 |
Feketerigó |
 |
Fehér gólya |
 |
Széncinege |
 |
Füstifecske |
 |
Bajba kerülhetnek baglyaink a következő hetekben a vastag hótakaró és a hideg miattAz elmúlt évtizedekben már előfordult, hogy a hosszabb ideig megmaradó, jelentős hómennyiség tartós sarkvidéki hideggel párosult, és egyes hazai bagolyfajok állományának jelentős része éhen pusztult. Figyeljünk a legyengülő ragadozó madarakra, így jó eséllyel még időben kaphatnak segítséget! A telelni itthon maradó madaraink, különösen a nagyobb testű ragadozók, kellően "fagyállóak" ahhoz, hogy akár a -20 C°-os hideget is gond nélkül kibírják, amennyiben elegendő mennyiségű táplálékot találnak. A hó és a hideg együtt jelent problémát A füleskuvik kivételével a többi rendszeresen költő hazai bagolyfajunk: a gyöngybagoly, a macskabagoly, az uráli bagoly, az erdei fülesbagoly és a réti fülesbagoly, a kuvik és az uhu sem vonuló. A legfontosabb téli táplálékukat a fagyos hónapokban is aktív, téli álmot nem alvó kisrágcsálók alkotják. Mindaddig nincs is probléma, amíg a hóborítottság nem tartós vagy a hótakaró nem haladja meg a néhány centiméteres vastagságot. Ilyenkor a baglyoknak jó esélyük van a talajon keresgélő, a hófoltok között szaladgáló egerek és pockok megfogására. Amint azonban vastag, tartósan (több hétig) megmaradó hólepel borul a tájra, a kisemlősök "láthatatlanná", hozzáférhetetlenné válnak a hó alatti járataikban. Ilyenkor a nappali ragadozók némileg előnyösebb helyzetben vannak, mivel ők madarakra is tudnak vadászni és dögöt is tudnak enni, míg az éjjel aktív baglyok egyetlen táplálékforrása akár napokra is hozzáférhetetlenné válik. Egy jó kondícióban lévő bagoly akár 2-3 hideg napot is kibír táplálkozás nélkül, ha azonban az ínséges időszak ennél tovább tart, és a hőmérő higanyszála is -10 C° alá kúszik, a madarak többé nem tudják melegen tartani a testüket, és elsőként a lábuk kezd el megfagyni. Súlyos esetben ezeknek a madaraknak még az orvosi ellátás ellenére sincs esélyük a túlélésre, mert elhaló lábaik alkalmatlanná válnak a zsákmány megragadására, és gyakorlatilag maguktól amputálódnak. Az 1980-as évek közepének hasonlóan kemény telein tucatszám kerültek kézre a fagyástól megfeketedett lábú gyöngybaglyok. Becslések szerint egy-egy ilyen télen a szinte kizárólag lakott területen élő, csak éjszaka vadászó hazai gyöngybagoly állomány akár 75%-a is elpusztulhat! A kisebb mértékben urbanizálódott, kevésbé jól nyomon követhető fajok is hasonló veszteségeket szenvedhetnek, erről azonban még kevesebb az információnk, hiszen ritkábban kerülnek kézre a télen járhatatlanná váló erdőkben, pusztaságokban, ahol az éhes ragadozók a tetemeiket is gyorsan eltüntetik. Figyeljük a legyengülő madarakat! Az éhező baglyok és nappali ragadozó madarak 4-5 napos éhezést követően annyira legyengülhetnek, hogy már repülni sem tudnak, a járdán vagy az út menti árok partján kuporognak vagy verdesnek. Az ilyen madarak megfogásáról, elsősegély jellegű ellátásáról és elhelyezéséről részletesen olvashat az MME honlapján. Téli etető baglyoknak Bármilyen meglepő is, egérvárak létesítésével bagolyetetők is kialakíthatók, erről részletesen olvashat itt. Forrás: mme.hu Madárodúk, madáretetők gyártásaKülömböző típusú madárodúk, madáretetők gyártása és forgalmazása kis-és nagy tételben. Igény esetén terepbejárást, az odúk helyének kijelőlését, odúkihelyezést, szakmai tanácsadást is végzünk. Nagyobb tétel megrendelése esetén a szállítást is vállaljuk. A fészekodúkat deszkából, lemezelt nyitható tetővel, lemezelt röpnyílással, kétszeri festéssel készítjük. Közel 30 éves szakmai tapasztalat. Árajánlat küldése E-mailben. IN MEMORIAM Varró (Kapus) JózsefMegrendülve fogadtam a hírt Kókáról, elhunyt Varró József egykori osztálytársam, Barátom. Barátként viselkedtünk egymással, habár ritkán találkoztunk, mivel én már húsz éve elköltöztem Kókáról. Legutóbb múltév tavaszán kerestem meg azzal a kéréssel, hogy a Felső-hegy alján lévő gyurgyalagtelepet árkolja körbe munkagépével. Ezzel akadályozva meg az illegális homokhordást a fokozottan védett madarak élőhelyéről. Természetesen, mondta és már másnap elvégezték a munkát díjmentesen. 1990-ben egy szemétgyűjtő akciónk alkalmával teherautóját bocsájtotta rendelkezésünkre, szintén ingyen. Utóljára a kókai Műv. házban találkoztunk egy rendezvény alkalmával. Hosszasan beszélgettünk borozgatás közben családról, munkáról, politikáról. Novemberben azon gondolkodtam, hogy mivel tudnám viszonozni szivességét, amikor az az ötletem támadt, hogy természetesen madárvédelmi eszközökkel, amit a kertjében helyezünk el. Összekészítettem számára 2 db fészekodút, 1 db madáretetőt, egy MME madaras naptárt és tájékoztatót természetvédelmi munkánkról. Ekkor hallottam, hogy kórházba került és nagyon beteg. Nem akartam a családot zavarni ebben az időszakban, vártam hogy felépüljön és akkor átadhatom a szerény ajándékot. Sajnos már nem találkozhattunk többé. Szerény, önzetlen, segítőkész, igaz Barátnak ismertelek meg. Nyugodjál békében. Kertész László  Köszönjük, hogy személyi jövedelemadója 1%-ával 2010-ben is támogatja madárvédelmi munkánkat!Az adó 1%-azért egyedülálló támogatási forma, mert nem von el pénzt a családi kasszától! Sajnos a munkavállalók mintegy 50%-a még mindig nem törődik pénzének ezen részének sorsával, ezért az MME arra kéri a lakosságot, hogy minél többen nyilatkozzanak erről. Amennyiben Ön az MME céljait és tevékenységét fontosnak ítéli, kérjük, a madarak védelmére ajánlja fel adója 1%-át. Letölthető 1% rendelkezési nyilatkozat >> A 2010. év madarai a fecskékA hosszútávú vonuló énekesmadarak között más fajokhoz képest több veszélyeztetett faj van, ezek európai állományai az elmúlt évtizedben csökkenő tendenciát mutatnak. Annak érdekében, hogy a nemzetközi biodiverzitás védelmi évben felhívjuk a figyelmet a madárfajok fogyatkozásának veszélyére, az MME az eltűnő madarak nagyköveteiként 2010. év madaraiul a fecskéket választotta. Klíma- és élőhelyváltozási problémák BagolymentésDecember 14-én a késő délutáni órákban hívtak telefonon és elmondták, hogy a kókai orvosi rendelő udvarán egy bagoly gubbaszt a talajon napok óta. Rögtön hívtam Kepes Zsolt természetvédelmi őr barátomat, de sajnos nem tudott segíteni, mivel nem tartózkodott a faluban. Laczkó András tagtársammal is felvettem a kapcsolatot, aki közölte velem, hogy csak 15-én reggel tud a helyszínre menni. Aggódtam a madár miatt, mert az utóbbi napokban éjszakánként nulla fok alá süllyedt a hőmérséklet. Reggel telefonált Bandi barátom, megvizsgálta a baglyot, erdei fülesbagolyként azonosította. Külsérelmi nyom nem volt látható rajta, a szárnyai is épek voltak, mérgezésre utaló jeleket sem talált. Rövid megbeszélés után eldöntöttük, hogy haladéktalanul a jászberényi állatkertbe szállítjuk, ahol szakszerű orvosi kezelésben részesítik. Nagyon jó a kapcsolat a Tájvédelmi Körzet és az állatkert között, az utóbbi években már több alkalommal kértük segítségüket madárügyben. Legutóbb egy nagy liliket (vadlúd) vittünk hozzájuk, a madarat az egyik háznál koboztuk el, szárnytollait levágták, valószínű hogy a sütőben végezte volna szegény pára, hogyha nem szerzünk tudomást róla. Bandi 15-én délelőtt elvitte a fülesbaglyot Jászberénybe, reméljük hogy hamarosan felépül és újra tizedelni fogja a mezőgazdasági kártevőket. Az erdei fülesbaglyok nem építenek fészket, elhagyott szarka és dolmányos varjú fészkekben költenek, már ahol találhatók ilyen fészkek. Ugyan is Kóka környékén az utóbbi 15 évben nem költenek sem szarkák, sem dolmányos varjak, mert a vadászok minden fészküket kilőtték illetve kilövik. Mindkét madárfaj vadászható, tehát nem védett, de teljes kiirtásuk a területen finoman szólva nem etikus, nem megengedhető. Ha a közeljövőben nem tapasztalunk változást ezügyben, megtesszük a szükséges lépéseket. 2008-ban egy speciális eternitodúban költött egy pár eredei fülesbagoly rendhagyó módon, ez is bizonyítja a fészekhiányt. Aki sérült, vagy fogságban tartott védett madárról szerez tudomást, kérem értesítse Kepes Zsolt természetvédelmi őrt, tel: 06 30 6634649, vagy Laczkó Andrást, tel: 06 30 5866524. Kertész László
Téli madáretetésSzükség van-e a madarak téli etetésére? A szakembereket is megosztja ez a kérdés. Sokan úgy vélekednek, hogy a madarak évmilliók óta léteznek, jóval előbb megelőzték a Földön az embert, a szervezett madáretetés pedig csak kb. 200 éve létezik. A cinegék, házi verebek, mezei verebek, és egyéb fajok emberi segítség nélkül is áttelelnek. Sok helyen viszont az emberi tevékenység hatására a természetes táplálékuk megfogyatkozott, élőhelyük csökkent, ezért szükséges a madáretetés. Szerencsére hazánkban még az úgynevezett tömegfajoknak (széncinege, házi-és mezei veréb, fekete rigó, stb.) stabil állományai vannak, nem úgy mint például Nagy-Britanniában, ahol olyan nagyarányú állománycsökkenést tapasztaltak az utóbbi években egyes madárfajoknál, hogy sok helyen egész évben etetik a madarakat. A téli hónapokban rövidek a nappalok, nehéz elegendő táplálékhoz jutni, az éjszakák pedig hosszúak és hidegek. Segítünk tehát a téli madáretetéssel, de a tevékenység legnagyobb jelentősége mégis abban van, hogy mind szélesebb körben ismerteti és szeretteti meg a madarakat. Az etetőkön megjelenő színes madársereg egy kicsit közelebb hozza a már-már elfeledett természetet. A madáretetés és a madarak megfigyelése remek elfoglaltságot jelent gyereknek és felnőttnek egyaránt. Mikor kezdjük az etetést? Általában november végén, december elején, de ha korábban leesik az első hó és tartós fagyok vannak, akkor természetesen előbb. Mindig az időjárási viszonyokhoz igazodva. Amikor viszont elkezdtük, akkor folyamatosan a tél végéig, a fagyok elmúlásának idején hagyjuk csak abba. Ez lehet február vége, március eleje is. Az etető feltöltését lehetőleg pirkadat előtt végezzük, mert néha már kora reggel megjelennek az éhes madárvendégek. A rendszeresen feltöltött etető odavonzza a környék madarait néhány nap elteltével, ezért egy üres etető nagy havazás, ónoseső vagy kemény fagy idején megtizedelheti az állományt. Sokan megkeresnek és mondják, hogy a tavasszal feltöltött etetőre is járnak táplálkozni a madarak. Ez természetes, hiszen ahol a táplálékkeresésre kevés időt kell fordítani, ott nyomban megjelennek az élelmes madarak. De ezzel sokat ártunk, hiszen elvonjuk őket a természetes táplálékuktól, fészkelésidőben a magevő madarak is rovarokkal etetik fiókáikat. Adatok vannak arról, hogy a fiókanevelés idején azok a széncinegék fiókái elpusztultak, amelyeket szüleik napraforgóval etettek, mivel azok nem tudták megemészteni a magokat. Mivel etessünk? - a legjobb madáreleség a napraforgó és a tökmag (sótlan!). Készíthetünk úgynevezett ”madárkalácsot” is, állati eredetű faggyút felolvasztunk és napraforgót keverünk hozzá. Kitehetjük a diótörmeléket is, ami a diótörés alkalmával keletkezett. Vásárolhatunk cinkegolyót, kölest, ocsút, kendermagot.stb. Az etetőt és környékét időnként tisztítsuk meg a madárürüléktől. A feketerigók, fenyőrigók, vörösbegyek számára készíthetünk keveréket. Ennek összetétele: reszelt sárgarépa, alma, sajt, friss túró, főtt tojás, nyers húsdarabkák. Ezt a keveréket a talajra helyezzük ki. A madáretetőt olyan helyen állítsuk fel, ahol a macskák nem tudják észrevétlenül megközelíteni. Az etető mellett mindenképpen egy itatót is helyezzünk ki, ahol a jóllakott madárvendégek szomjukat is csillapíthatják és fürödhetnek is. Ha pedig szeretnénk hogy kertünben egész évben tartózkodjanak madarak, akkor tegyük kertünket madárbaráttá, szereljünk fel néhány fészekodút is. Bővebb információ az MME honlapján: www.mme.hu. Természetvédő üdvözlettel: Kertész László Tápió-vidéki HCS titkár Felhasznált irodalom: Schmidt Egon - Madárvédelem a ház körül |
