Fiume Magyarországhoz kerülése

Az 1867-es kiegyezésnek számos kérdésben történelmi jelentőségű volt, cikkünkben a Fiume (ma Rijeka) hazánkhoz kerülésével fogunk foglalkozni. A város a történelem során három országhoz is tartozott, hazánk mellett Olaszországhoz és Horvátországhoz, hazánk egyetlen tengeri kikötője volt, többek között ezért is olyan kiemelt fontosságú még ma is, hogy a három ország közös projektet indított Fiumével kapcsolatban, melyet a http://www.folyamlovaros.hu/ weboldalon lehet követni.

A kiegyezés egyik fontos része volt, hogy Horvátországtól hazánkhoz csatolták Fiume városát. A település élére a fiumei kormányzó került. Őt a magyar kormányfő felterjesztése alapján az uralkodó nevezte ki.

Amikor a magyar törvényhozás átvette az irányítást a város felett (1870. november 1-től kezdve), a trieszti tengerészeti hatóság mintájára szervezték meg azt a hivatalt is, amelynek elsősorban a hajózási, hajóépítészeti, halászati, tengeregészségi és veszteglési ügyekre terjedt ki a felügyelete. A hatóság ellenőrizte a hajók állapotát és szabályszerű felszerelését, eljárt a magyar-horvát tengerparton folytatott bel- és külföldi hajózásra vonatkozó ügyekben, gondoskodott a kikötőkről, világítótornyokról, tárházakról, a tengeri hajózást segítő és védő létesítményektől s azok karbantartásáról.

A jogi feladatok rendezését követően elindultak az építkezések, fejlesztések is, az első világháború végéig - egy újabb fejlesztési programot is beszámítva - összesen 55 millió aranykoronát költött a magyar állam a kikötővárosra.